Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ORDÍTOZÁS főnév -t, -ok, -a
Az ordítoz(ik) igével kifejezett cselekvés, hangjelenség, megnyilvánulás; az a tény, hogy vki, vmi ordítozik. Dühős ordítozás; a gyerekek ordítozása; a vadállatok ordítozása. Nem bírtam hallgatni ordítozásukat. □ Egyre pokolibb a nyüzsgés, ordítozás. (Gárdonyi Géza) Futkosás, mozgolódás volt, ordítozás, felébredtek az emberek, kiugrottak az udvarokra. (Móricz Zsigmond)