Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ODAHAJT [1]
ODAHAJT [2]
ODAHALLATSZIK
ODAHALLGAT
ODAHALLIK
ODAHAMISÍT
ODAHAT
ODAHAZA
ODAHEDERÍT
ODAHÍV
ODAHÚZ
ODÁIG
ODAÍGÉR
ODAILLIK
ODAINT
ODAÍR
ODAIRÁNYUL
ODAÍTÉL
ODAJÁR
ODAJÖN

OBULUS főnév -t, -ok, -a (történettudomány)
  • 1. Ógörög váltópénz, ill. egy-egy ilyen értékű pénzdarab, amelyből egyet a halottak szájába tettek az alvilági révész, Kháron számára. □ Öleld meg [a halottat] És lopd ki szájából az obulust. | – Ha Tégedet csókollak, őt miért ne? (Madách Imre)
  • 2. (történettudomány) Fél dénárt érő Árpád-kori magyar pénzdarab.
  • 3. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, bizalmas) Kisebb összegű díj. Lefizette az obulusokat.