OPPONENS [ë v. e] főnév -t v. -et, [ë], -ek, -e [ë, e] (tudományos, 1945 után)
Az a kijelölt bíráló, aki a kandidátusi, ill. a doktori tudományos fokozat elnyerésére rendezett nyilvános vita alkalmával a jelölt értekezéséről írásbeli véleményt terjeszt elő. Kik voltak az opponensek?
opponensi.