OMNIBUSZ főnév -t, -ok, -a (
régies)
<A villamos és az autóbusz előtt haszn.> lófogatú, fedett, néha emeletes társas bérkocsi. □ Az életet már megjártam. | Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon
Legfölebb ha omnibuszon. (Arany János) Izmos lovak voltak az omnibusz elé fogva, amelyek szinte maguktól lassítottak a megállóhely közelében. (Krúdy Gyula)
- Szóösszetétel(ek): omnibuszjegy; omnibuszkocsi; omnibuszkocsis; omnibuszló; omnibuszvezető.