Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OKTONDI melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -an, -bb (bizalmas, kissé tréfás, kedveskedő) Gyermeteg, naiv módon ostoba, oktalan, együgyű <személy, főként gyermek>. Oktondi gyerek. □ A csősznének lehetetlen volt észre nem vennie, hogy … nem földmiveléssel foglalkoztunk … Ez asszonyszemély, az igaz, kimondhatatlanul ügyetlen és oktondi volt. (Táncsics Mihály) || a. Ilyen személyre, főként gyermekre jellemző <megnyilvánulás>. Oktondi beszéd, szavak.
  • II. főnév -t, -k v. -ak, -ja Oktondi személy, főként gyermek. Mit keres itt ez az oktondi? □ Milyen volt [az az ember]? – Magas és vöröses szakállú … – No hát, akkor az volt a főispán, te oktondi. (Mikszáth Kálmán) oktondiság.