OLTÁRKÉP főnév (
vallásügy,
művészettörténet)
Az oltár (1) fölött levő, rendsz. szenteket ábrázoló kép. □ Egy kóbor festő járt falunkban, kit a régi oltárkép kiigazításával bízott meg az egyházfi uram. (Mikszáth Kálmán) A bakák kivágták a templomokban az oltárképet, becsavarták a hátizsákba s hazahozták. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): oltárképfestő.
- oltárképes.