OKTÓBER [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (rendsz. egyes számban)
A naptári év tizedik hónapja. Esős, ködös október. Október eleje, hatodika, közepe, vége; október hava; október hó, hónap; októberben v. október havában v. október hóban. □ Október közepén mentem ki Pórtelekre, a pusztára. (Kaffka Margit) Ezt a könyvemet feleségemnek akartam ajánlani, akit 1918 októberében
a föld alá tiport gyűlölet és téboly mocskos magzata: a dögvész. (Karinthy Frigyes) || a. Az elmúlt v. az ezután következő ilyen hónap. Október óta történt; októberre várható.
októberi.