Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ODAVESZ [2] [e] tárgyatlan ige odaveszik, (kissé választékos) odavész
  • 1. <Tárgy, érték, vagyon vmely esemény, baj, szerencsétlenség következtében> elpusztul, elvész. Mindene odaveszett. □ A szép gerendás házak … nagy része összedűlt, odaveszett a téli takarmány, eleség, kerítések, kapuk, elúsztak a vízzel. (Jókai Mór) Cseresné asszonyom … azt hajtotta váltig, hogy negyvenhat rőf fehérített vászna veszett oda. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. <Személy, állat vmely baj, harc, szerencsétlenség következtében> (a beszélőtől) távol levő helyen meghal. Odavesz vmibe: meghal, elpusztul vmiben. Hajótörést szenvedtek, odaveszett a tengerbe. Mindkét fia odaveszett a háborúban. Az ellenség vezére is odaveszett. □ A nehéz fegyverzet nem hagyta a lovagokat úszni, sokan odavesztek. (Jókai Mór) Egyszer magam is majd odavesztem … (Gárdonyi Géza)
  • 3. (népies) Ott felejtkezik, nagyon elmarad, elidőzik vhol, sokáig odamarad; vhol ragad (I. 2a). Utána küldeném a lányt, de félek, hogy ő is odaveszik.
  • odaveszés; odaveszett; odavesző.