Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYELVISKOLA
NYELVISMERET
NYELVJÁRÁS
NYELVJÁRÁSTAN
NYELVJÁRÁSTERÜLET
NYELVKÉSZSÉG
NYELVKEVEREDÉS
NYELVKINCS
NYELVKÖNYV
NYELVKÖZÖSSÉG
NYELVLECKE
NYELVMESTER
NYELVMŰVELÉS
NYELVMŰVELŐ
NYELVMŰVÉSZ
NYELVOKTATÁS
NYELVÓRA
NYELVÖLTÖGETÉS
NYELVRENDSZER
NYELVROKONSÁG

NYÁVOG tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
  • 1. <Macska> jellegzetesen vékony, elnyújtott, siránkozó hangon szól. □ Eső esik … | Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog. (Radnóti Miklós)
  • 2. (átvitt értelemben, rosszalló) <Ember> vékony, nyafogó, siránkozó v. kényeskedő hangon beszél. □ Fehér sálját összébb húzva a mellén, fáradt hangon, nyávogva a férjébe kapaszkodott. (Justh Zsigmond) Mikor … egy férfi nagyon belejön és elkezd nyávogni, fő és fú és érzeleg – mikor úgy odavan … nem, azt nem bírom ki. (Kaffka Margit) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) <Nő, gyerek> magas hangon, művészietlenül, kellemetlen hatást keltve énekel. Ki nyávog a rádióban?
  • Igekötős igék: elnyávog; végignyávog.
  • nyávogó; nyávogtat.