Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYEKKEN [e-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (-t ragos mértékhatározóval is) (bizalmas, hangutánzó)
  • 1. <Ember, állat ütésre v. eleséskor> egyszeri, rövid, rekedtes, nyögésszerű hangot ad. Földhöz vágta, csak úgy nyekkent. Úgy hátba ütötte, hogy szinte nyekkent. □ Értek vala kunyhót … | Két lábon a Pejkó ott egyenest szökkent, | S leteremté Bencét földre, csak úgy nyekkent. (Arany János) A varga nyekkenve esett a gyöpre. (Gárdonyi Géza)
  • 2. <Hangszer v. bútor> egyszeri, rövid, nyekergő hangot ad. Egyet nyekken a duda, a szék.
  • Igekötős igék: elnyekken; megnyekken.
  • nyekkenés; nyekkenő.