Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYÚL [1] tárgyatlan ige -t, -jon
  • 1. Nyúl vmiért, vmi felé, vmi után: kezét folyamatosan kinyújtja, hogy vmit megfogjon, elvegyen. Kalapjáért, botjáért v. kalapja, botja után nyúl. A gyerek az étel, a sütemény után nyúl. □ A fiú apjának keze után nyúlt. (Vas Gereben) Ne zavarjátok édes álmom S kimélve nyuljatok felém! (Komjáthy Jenő) || a. Vhova, kül. vmibe nyúl: kezét v. ritk. a benne levő tárgyat vhova, vmibe nyújtja, rendsz. hogy onnan kivegyen vmit; belenyúl (1). A fiókba nyúl; vkinek ahóna alá nyúl; bottal a vízbe nyúl;zsebébe nyúlt;mélyen nyúl a zsebébe v. az erszényébe. Seprűvel az ágy alá nyúl. □ Könyökig nyult Bence a nagy tarisznyába. (Arany János) Zsebébe nyúl, elővesz egy csomó csavart, drótokat, fúr, farag, pörget. (Babits Mihály)
  • 2. Vmihez nyúl: kinyújtott kezével megérint, megfog vmit. Az orvos a beteg csuklójához nyúl; kézzel nyúl a labdához. □ Tarsolyához nyult, hogy sípját elővegye. (Petőfi Sándor) || a. Vmihez nyúl: vmit kezébe vesz, el- v. elővesz, hogy céljának, rendeltetésének megfelelően (fel)használja. Ételhez nyúl; a hegedűhöz, a vonóhoz nyúl; kardjához nyúl; a készlethez, megtakarított pénzéhez nyúl;tollhoz nyúl; (rosszalló) másnak a pénzéhez nyúl: sikkaszt. □ A vándor a reggeli harangszóra botjához nyúlt, s a völgybe leszállott. (Kemény Zsigmond) A diákok … nem mertek a süteményhez nyúlni. (Kosztolányi Dezső) Gyuszi csak ült, nem moccant, de a kanálhoz nem nyúlt. (Nagy Lajos) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vmihez nyúl: vmilyen cselekvéshez, eljáráshoz, eszközhöz folyamodik, vmit igénybe vesz, felhasznál. A kémkedés, összeesküvés, szabotázs eszközéhez nyúl; végső eszközökhöz nyúl; a kiéheztetés, a politikai sztrájk fegyveréhez nyúl; erőszakos, szigorú intézkedésekhez, rendszabályokhoz nyúl. □ A gabonakereskedő nem nyúlt furfangossághoz. (Vas Gereben) A jobbik eszéhez nyúlt a Bodri. (Mikszáth Kálmán) || c. (rendsz. tagadó v. tiltó mondatban) Vkihez, vmihez nyúl: érintéssel, megfogással bánt vkit, vmit, kárt tesz vkiben, vmiben; hozzányúl. Hozzám, hozzád, hozzánk, hozzátok, hozzájuk nyúl. Hozzám ne nyúlj! Semmihez sem szabad nyúlni. □ Ha éppen olyan nagy bajod, hogy hozzád nyúltam, inkább üss vissza. (Tömörkény István) Soha egy ujjal sem nyúlt leányukhoz. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vmihez nyúl: vmivel foglalkozni kezd, vmibe kezd. Immel-ámmal nyúlt a dologhoz. Bátran nyúl a kérdéshez. A regényírók új tárgyakhoz nyúlnak. □ Eleinte, bár elvégezte a jogot, semmi foglalkozáshoz se nyúlt. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vmihez nyúl: a megoldás v. változtatás szándékával kezd foglalkozni vmivel. Ehhez a kérdéshez most nem nyúlunk.
  • 4. (ritka) Nyúlik. □ És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze messze nyúl. (Petőfi Sándor) A pohárszék hosszú árnya mozdulatlan nyúl a falra. (Kosztolányi Dezső) A házacska előtt … három pompás jegenye nyúl az égre. (Nagy Lajos)
  • Szólás(ok): ld. darázsfészek, kisujj.
  • Igekötős igék: alányúl; átnyúl; benyúl; belenyúl elnyúl; felnyúl; hátranyúl; hozzányúl; idenyúl; keresztülnyúl; kinyúl, lenyúl; odanyúl; utánanyúl; visszanyúl.