Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYÚJTÓ [ú v. u] melléknév és főnév
  • I. melléknév (átvitt értelemben, is) Olyan, aki, ami vmit nyújt (I, II). Kezet nyújtó ember; enyhülést nyújtó orvosság; vigaszt nyújtó szavak.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (sport) Két függőleges oszlopból és ezeket felül összekötő vízszintes vasrúdból álló tornaszer. Nyújtón tornázik. Kelepet csinált a nyújtón. □ Az motoszkált fejében, mennyivel jobb volna gyűrűhintán bukfencet vetni, nyújtón … lógni. (Kosztolányi Dezső) Két épület közti tisztáson tornaszerek álltak: nyújtó … korlát … gyűrűhinta. (Nagy Lajos)
  • 2. (tájszó) A szekér két tengelyét összekötő, középvonalukban rendsz. három ágban végződő erős rúd. □ Majd mindjárt vágok én egy nyújtót a tengely alá. (Mikszáth Kálmán) || a. (tájszó) <Szénával megrakott kocsin> a szénát lefogó vastag rúd.
  • 3. (szövőipar, tájszó) Vetülékfonál.
  • Szóösszetétel(ek): nyújtóágy; nyújtófej; nyújtófonál; nyújtógép; nyújtógyakorlat; nyújtóhenger; nyújtóizom; nyújtókalapács; nyújtókészülék; nyújtókorong; nyújtókötés; nyújtólétra; nyújtópad; nyújtópamut; nyújtópöröly; nyújtórúd; nyújtószeg; nyújtószerkezet.
  • nyújtós.