NYOMAKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
<Személy, állat> másokat nyomva, lök(dös)ve v. szűk helyen furakodva nyomul vmerre, igyekszik keresztüljutni vmely tömeg(b)en; furakodik, tolakodik.
Előre, hátra nyomakodik. □ Az öreg kuruc
nyugodtan nyomakodott a két veszekedő tábor közé. (Jókai Mór) Odapislant a lakásba nyíló ajtó felé, mely mögül nyomakodik befelé a boltos neje. (Nagy Lajos) || a. <Embercsoport, tömeg> szűk helyen, sűrű, tömött sorokban igyekszik vmerre, főként előrejutni, haladni; nyomul.
A kísérők a vezető után nyomakodtak a folyosón. □ [Gáspár] meglátta, hogy nyomakodik fölfelé a lépcsőgádoron vagy tíz ember. (Jókai Mór) Állomáshoz közeledik a hajó
Új utasok nyomakodnak a terembe. (Nagy Lajos)
- Igekötős igék: átnyomakodik; benyomakodik; előnyomakodik; előrenyomakodik; felnyomakodik; hátranyomakodik; hozzányomakodik; idenyomakodik; keresztülnyomakodik; kinyomakodik; közbenyomakodik; lenyomakodik; mellényomakodik; odanyomakodik; visszanyomakodik.
- nyomakodás; nyomakodó; nyomakodott.