NYÍRT melléknév (-an) (rendsz. határozóval)
Nyírott. (ritka) Nyírt csikó: olyan cs., amelynek megnyírták a sörényét; rövidre nyírt haj; ollóval nyírt szakáll. □ Mi lesz itt? kérdé ekkor jó hangosan egy vén púpos ember, ujjnyira nyírt szürke hajjal. (Tolnai Lajos) Nem nyírt, buja lombú, öreg liget árnyán
Szép gyermeki álom igézete vár rám. (Tóth Árpád) Vastag, tövig nyírt kerek feje izzadt. (Móricz Zsigmond)