NYISSZANT ige -ott, -son; -ani nyisszent [e] -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (
hangutánzó)
tárgyas <Éles vágóeszközzel> egyetlen lendülettel hirtelen vág, (le)metsz, (le)szel vmit.
Nyisszantott egy darab szalonnát. Nyisszants még belőle egy keveset! || a. tárgyatlan
Vmibe nyisszant: ily módon belevág vmibe.
A késsel az ujjába nyisszantott. Az ollóval a szövetbe nyisszantott.
- Igekötős igék: elnyisszant; kinyisszant; lenyisszant.
- nyisszantás; nyisszantó.