NYIRKOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Vminek nyirkos volta, állapota, jellege; nedvessége. A bőr, a kéz, a test nyirkossága; az ágynemű, a dohány, a fa, a ruha nyirkossága; a lakás nyirkossága; az idő(járás), a levegő, a szél nyirkossága. A falak nyirkossága miatt egészségtelen a szoba. □ A rabok ahogy jöttek alkonyatkor hazafelé, igazára úgy csinálták, mintha hazajönnének
Nem is látták már a sötétséget és a nehéz kő és malter nyirkosságát. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka) Hűvös nedv(esség). A falakról szinte csorgott a nyirkosság. A levegő nyirkossága lecsapódott a tetőkre.