Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYIRETTYŰ [e] főnév -t, -je [e]
  • 1. (régies, irodalmi nyelvben) Vonós hangszer (főleg hegedű) vonója. □ [Reményinek.] A honfibú, mely elzsibbaszta minket, Tenálad munkás fájdalom leve, Nagy, büszke, boldog népek … veled kesergik azt, amin te vérzel, Midőn nyirettyüd úgy sir, úgy zokog. (Arany János) Ha ma is élnének … művész mesteremberek, Joachim nyirettyűjét szőr helyett … a csalogánytorok hangszálaival vonnák be. (Péterfy Jenő)
  • 2. (népies, játék) Cirok-, nád- v. kukoricaszárból készített, hegedűhöz hasonló (gyermek)játékszer; nádi hegedű. nyirettyűs.