Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
NYILVÁNÍT tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni (választékos)
1. (rendsz. elébe tett hangsúlyos tárggyal v. határozóval) (választékos) <Mondanivalót, ritk. más lelki tartalmat> mások v. a nyilvánosság számára kifejez, szavakkal v. más módon érzékelhetővé tesz, közöl. Nem nyilvánít véleményt. A közönség élénk tapssal nyilvánította tetszését. □ Nagy köszönettel tartozom a jó véleményért, melyet a tekintetes úr irántam nyilvánítani méltóztatott. (Eötvös József) || a. (választékos) Ünnepélyesen kifejez. Köszönetét, háláját nyilvánítja. || b. (régies) Kinyilatkoztat, kijelent. □ Közmeglepetésre azt nyilvánítá, hogy ő nem eszik. (Jókai Mór)
2. (hivatalos, választékos) Vkit, vmit vminek, vmivé v. vmilyennek nyilvánít: hivatalosan, rendsz. írásban is kijelenti, hogy vmely személynek v. dolognak ilyen v. olyan jellege van, ill. jellege lesz. → Holttá nyilvánít vkit; esküt, megállapodást, szerződést semmisnek nyilvánít; hírt hamisnak, tévesnek nyilvánít; hadi területnek, hadi üzemnek nyilvánít; → törvényen kívül állónak nyilvánít vkit. Az erdőt nemzeti parkká nyilvánították. □ A fiúcskát törvényesen az én fiamnak nyilvánították. (Gárdonyi Géza) || a. (választékos, rosszalló, néha tréfás) Vkit, vmit vminek v. vmilyenneknyilvánít. <vmely társaságban, ill. vmely nyilvónosság előtt> vkit, vmit a megbélyegzés szándékával vminek, vmilyennek mond, állít, feltüntet. Összeférhetetlennek nyilvánít. Maradinak, eszelősnek nyilvánította sógorát. A család régi emléktárgyait fölösleges limlomnak nyilvánította. □ A kritika egyhangúlag szamárnak nyilvánított. (Ady Endre)