Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NYELVÚJÍTÓ [v-ú] melléknév és főnév
  • I. melléknév A nyelvnek új szavakkal, szóképekkel, fordulatokkal való gazdagítására, fejlesztésére irányuló <mozgalom>, erre törekvő, ezzel tevékenykedő <személy> Nyelvújító irányzat, mozgalom; nyelvújító író, költő, tudós.
  • II. főnév Nyelvújító személy; neológ. A nyelvújítók munkássága révén sokat fejlődött a magyar nyelv. □ Hiába a nyelvújítók tisztítási hadjárata: … "a muszáj sohasem fullad a Dunába", azt mondja egy nagyon régi példabeszéd. (Jókai Mór) Hajdanában nálunk … nem volt taps. Csak tapsolni tudtunk. A tapsot a nyelvújítók ebből az igéből teremtették, egy kis műtét által. (Kosztolányi Dezső) nyelvújítói.