Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami megráz (12) vkit, vmit. A fát megrázó kertész; a házakat megrázó földrengés; a villanyszerelőt megrázó áram. || a. (átvitt értelemben is, irodalmi nyelvben) Eget-földet v. (ritka) eget megrázó: olyan, ami nagy megrázkódtatással jár az emberiség számára. □ Az új világba elszántan leszállok, S nem félek, a költészetet, nagy eszmét Hullámi közt hogy ujra ne találjam. | Lehet, hogy többé nem nyilatkozik Eget megrázó ős titáni harcban, De annál ígézőbb, áldásosabb Világot alkotand szerény körében. (Madách Imre)
2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan, ami mély, megrendítő lelki hatást, döbbenetet kelt; megdöbbentő. Megrázó csapás, esemény, jelenet, vallomás. Vörösmarty megrázó alkotása: "A vén cigány". Megrázóan hatott. □ Olyan megrázó hangon beszélt, mintha valamely emlékiratot diktálna. (Krúdy Gyula) Ó, a könyvek! bánatos és vidám idillek és megrázó tragédiák. Különösen a féltékenységi és szerelmi tragédiák izgatták. (Karinthy Frigyes)