Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) <Hirtelen ható nagy erő vmely súlyos tömeget> nyugalmi állapotából v. egyensúlyi helyzetéből átmenetileg kissé kimozdít. A földrengés megrendítette az épületet. □ Hermes meglökte Zoárd hadi pajzsát, Melyet meg nem tört, de magát a bajnokot ékes Nyergében megrendíté lövedéke sulyával. (Vörösmarty Mihály) Az ócska kastély még most is áll alapjai nem engedik magukat megrendíteni. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Esemény, eset vmely szervezetet, állapotot, helyzetet, lelki magatartást> nagyon megingat. Megrendíti vkinek a bizalmát, egészségét, meggyőződését, hitét, hűségét. □ E hazát Nem bírja megrendítni semmi vész. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben, választékos) Megrendít vkit vmiben: személyt vmire vonatkozó magatartásában nagyon megingat. Megrendít vkit az elhatározásában, meggyőződésében, szándékában.
3. (átvitt értelemben, választékos) Megrendít vkit: <vmely körülmény, csapás> megrázó erővel hat vkire. Barátjának halála nagyon megrendítette. □ [A királyné] térdre omlott Török Bálint előtt Ez a jelenet mindenkit megrendített. (Gárdonyi Géza)