MEGPILLANT tárgyas ige (kissé
választékos)
Hirtelen meglát, észrevesz vkit, vmit.
Megpillantotta barátját az utca túlsó oldalán. □ Az egyik boltozatból kisugárzó vörös lámpafénynél egy sárgadolmányos, sisakos embert pillantott meg. (Gárdonyi Géza) A nevemet pillantottam meg a barna csomagoló papíron, amelyből az őrmester nagy, fehér dobozt hámozott ki. (Kuncz Aladár)
- megpillantás; megpillantó; megpillantott.