MEGPARANCSOL tárgyas ige
Parancsként megmond, parancsban kiad, elrendel vmit.
Megparancsol vkinek vmit. Megparancsolta, hogy a kapukat zárják be. Megparancsolom, hogy a második század vonuljon ki a lőtérre éles lövészetre. Megparancsolta a fiának, hogy korán jöjjön haza. □ Édes anyád asszony ezt [a cipót] neked küldötte, Maga dagasztotta, maga is sütötte, És megparancsolta erős-kegyetlenül, Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül. (Arany János) Az épület elé őröket állítottak, s megparancsolták, hogy feküdjünk le. (Kuncz Aladár) Egy rácot
a községházára küldött, verje fel a bírót, és parancsolja meg, hogy négyezer katona számára azonnal ebédet készítsenek. (Móricz Zsigmond)
- megparancsolás; megparancsoló; megparancsolt; megparancsoltat.