MEGOLDHATATLAN [g-o] melléknév -ul, -abb, (
régies) megoldhatlan (gyak.
túlzó)
- 1. (ritka) Olyan <megkötött dolog>, amelyet nem lehet megoldani (1), kioldani. Megoldhatatlan csomó, kötelék.
- 2. (átvitt értelemben) Meg nem fejthetőnek, ki nem bogozhatónak látszó. Megoldhatatlan probléma, titok, ügy. □ Amíg ott vesződünk a megoldhatatlan rejtéllyel, ő
elneveti magát. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Olyan <mennyiségtani feladat>, amelyet nem lehet elvégezni. Megoldhatatlan egyenlet, példa.
- megoldhatatlanság.