MEGNYOMORODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
<Balesettől, betegségtől> nyomorékká lesz.
Elgázolta egy autó, s egész életére megnyomorodott. □ Régi bajom által
egészen megnyomorodtam. (Arany János) || a. (
átvitt értelemben,
ritka) <A szenvedésektől, csapásoktól> nyomorúságos állapotra jut, tehetetlenné válik. □ Siralmas nékem Idegen földön Már megnyomorodnom. (Balassi Bálint)
- megnyomorodás; megnyomorodó; megnyomorodott.