MAGSZAKADÁS főnév (régies)
(irodalmi nyelvben) Az a tény v. körülmény, hogy vkinek magva szakad, ill. az így bekövetkező helyzet, állapot; vkinek elhunyta utódok hátrahagyása nélkül. || a. (jogtudomány) Vmely adományozott nemesi birtok tulajdonosának elhalálozása az adománylevélben öröklésre kijelölt jogosult utódok hátrahanyása nélkül. □ Magszakadás esetén szomszéd örökli a végrendelet nélkül elhalt szomszédnak birtokát. (Kossuth Lajos)