Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGLÓDUL tárgyatlan ige
  • 1. <Álló helyzetből v. lassú mozgásból> hirtelen egyre sebesebben, lódulva megindul, mozgása meggyorsul. Meglódult a kőgörgeteg. || a. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) <Lassú menetelű v. pangásban levő dolog irama, mozgása vmely külső hatásra> hirtelen megélénkül, gyors menetűvé válik. Meglódult az irama vminek. A választások hírére meglódult a politikai élet.
  • 2. (ritka) <Élőlény> hirtelen lendülettel futásnak ered. A jobb úton meglódultak a lovak. □ Meglódult a gyerek, s a kút irányában egy pár halom mellett kanyarodott beljebb. (Vas Gereben)
  • 3. (népies) Helyéből kimozdul, szilárdságát elveszti, inogni kezd. A harmadik fejszecsapásra meglódult a fa. Úgy képen vágta, hogy a suhanc fogai meglódultak. □ A szél megzúdula, a fa meglódula. (népköltés)
  • 4. (ritka) Megrázkódik, megrendül. □ A hosszú pipát úgy üté az öreg úr fogai közé, hogy az agyveleje is meglódult bele. (Jókai Mór)
  • meglódulás; meglóduló; meglódult.