Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGLÖK tárgyas ige
  • 1. Testével, kül. öklével v. könyökével, ritkábban vmely tárggyal durván megérintve, erős mozdulattal hirtelen megmozdít vkit v. vmit. Úgy meglökte az asztalt, hogy kiömlött a leves. Úgy meglökte a fiút, hogy hanyatt esett. □ Siettében meglökött egy üres hordót … A hordó megindult nagy dübörgéssel, és nekivágódott a fészernek. (Móra Ferenc) Úgy meglöktem Pistát, hogy csak úgy gurult. (Móricz Zsigmond) || a. <Tárgy> másik tárgynak v. személynek nagy erővel nekiütődve, helyéből hirtelen kimozdítja. A mozdony meglökte a szerelvényt. □ Másodszor megütötte Leót, vad Léda szülöttét | … Ezt oldalt meglökte kemény kopjája Zoárdnak. (Vörösmarty Mihály) || b. Gyengéden megérint, oldalba bök vkit, figyelmeztetés végett. Szót akart kérni, de meglöktem, hogy hallgasson. Hosszadalmasan beszélt, mire szomszédja meglökte, hogy hagyja már abba.
  • 2. (durva) Meglök vkit: <férfi> nővel nemileg közösül.
  • meglökés; meglöket; meglökhető; meglökő; meglökött.