MEGLÉKEL tárgyas ige
Meglékel vmit: <vmely éles, hegyes eszközzel v. szerszámmal> léket csinál vmin.
Meglékeli a dinnyét. Meglékeli vkinek a fejét, a koponyáját, a tó jegét. || a. (
átvitt értelemben) □ [Harc a Nagyúrral.] "Nézd meg, ki vagyok" (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Ady Endre)
- meglékelés; meglékelget; meglékelhető; meglékelő; meglékelt; meglékeltet.