Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Megköszön vmit: köszönetét fejezi ki vmiért. Megköszöni az ajándékot; megköszöni vkinek a fáradságát, a segítségét, a szívességét; megköszöni a vendéglátást. Megköszönte, hogy segítettem rajta. □ Szólott a király "Pénzre több szükséged van neked, vitézem." | Mire markomat már tömve, dugva érzem, | Szépen megköszöntem, rája elbúcsúztam. (Garay János) Tavaly elfogadta tőle az évenkénti mogyoróküldeményt. Meg is köszönte levélkében. (Mikszáth Kálmán) Mézszőke barátom áradozó levélben köszönte meg figyelmünket. (Kosztolányi Dezső) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Köszönetet mondva visszautasít, nem fogad el vmit. □ A kancellár megkínálta udvariasan a hölgyet a kerevetre üléssel, Julianna megköszönte azt. Kérelmező vagyok, állnom illik. (Jókai Mór)
2. Azt v. ezt nem köszöni meg: <fenyegetésképpen:> annak v. ennek nem fog örülni. Majd megsimogatlak, de azt nem köszönöd meg! □ Ne várd, hogy magam menjek érte, mert azt meg nem köszönöd. (Jókai Mór) || a. Köszönje meg, hogy : örüljön neki, legyen hálás érte, hogy Köszönje meg, hogy nem pofoztam föl!