MEGKOCCANT tárgyas ige -ott, -son; -ani (
hangutánzó)
Megkoccant vmit: vmely tárgyon határozott mozdulattal koccanó hangot idéz elő.
A gyűrűvel megkoccantotta az asztalt. Ujjával megkoccantotta az üveget. □ Imre az asztalhoz lépett, megkoccantotta az előtte álló üvegpoharat, csöndet kért. (Kosztolányi Dezső) || a. <Ajtót, ablakot> egyszer megkoppant.
Halkan megkoccantotta az ablakot.
- megkoccantás; megkoccantó; megkoccantott.