Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGISMERÉS [g-i] főnév -t, -e [e], (népies) megösmerés (csak egyes számban)
  • 1. A megismer (1) igével kifejezett folyamat, történés; vmire vonatk. ismeretek megszerzése. Népünk és nyelvünk megismerése. || a. (filozófia) Az az értelmi folyamat, amelyben a szemlélettől az elvont gondolkodásig haladva és fogalmainkat a gyakorlat próbájának alávetve, képet alkotunk a tudatunktól függetlenül létező valóságról. → Adekvát megismerés; érzéki, intuitív, objektív, tudományos megismerés; a megismerés folyamata, formái, törvényei. A megismerés a természet emberi visszatükrözése – írta Lenin. □ Valóság, Álom, ha egész, ha rész, | egy szerelmem volt, a Megismerés. (Szabó Lőrinc) || b. (filozófia) Ismeretelmélet. Dialektikus megismerés; a megismerés forrásai, módszerei.
  • 2. Felismerés, ráismerés. Rég nem látott barátjának megismerése; az elveszett állat, az ellopott könyv megismerése; vkinek hangjáról, járásáról való megismerése; a hamisított áru megismerése.
  • megismerési.