MEGKÍSÉREL [ë-í-ë v. ë-i-ë] tárgyas ige -t, -jen [ë] (kissé választékos)
Megkísérel vmit: vminek a véghezvitelére, elkövetésére, lebonyolítására kísérletet tesz; megpróbál. Egyezkedést, földerítést, kirohanást, lopást, merényletet kísérel meg; megkísérelt behatolni vhová, elosonni, elhurcolni vmit, elvenni vmely szerzett jogot. Megkísérelte megváltoztatni a helyzetet, visszaállítani a régi állapotot. Gyilkosságot kísérelt meg. Megkísérelték bebizonyítani, hogy igazuk van. □ Megkísérlettem mindent, amire tehetségem és képesítésem van. (Csiky Gergely) Meg kell bilincselni. Mert útközben is magához térhet, s még akkor is megkísérelheti a szökést. (Nagy Lajos)
megkísérelget; megkísérelhető; megkísérelt v. megkísérlett; megkísérlés; megkísérlő.