Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGINDOKOL * [g-i] tárgyas ige
  • 1. <Személy> egy alkalommal hathatós érvekkel, adatokkal indokol vmit; megokol. Kérelmét részletesen indokolja meg. Ha megindokolja tettét, méltányos elbírálásban részesül. Nem tudta megindokolni pálfordulását.
  • 2. (átvitt értelemben) <Tény, tényállás> megokolttá, elfogadhatóvá tesz vmit. Hosszú betegsége eléggé megindokolja gyengébb bizonyítványát. Az új munkamódszer megindokolja a teljesítmény nagyarányú növekedését. || a. <Irodalmi alkotásban cselekményt> kellőképpen előkészít, megokol. □ Az író egymásra torlaszolja az eseményeket, s nem indokolja meg kellően. (Kosztolányi Dezső)
  • megindokolás; megindokolatlan; megindokolható; megindokoló; megindokolt; megindokoltat.