Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGHATALMAZÁS főnév -t, -ok, -a (jogtudomány, hivatalos)
  • 1. A meghatalmaz igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a tény, hogy vki meghatalmaz vkit, ill. az a cselekvés, hogy vkit meghatalmaznak; vkinek vmire feljogosító megbízása. Üzletvezetői meghatalmazás; az egyik kartárs meghatalmazása a pénz átvételére. Kinek a meghatalmazása alapján járt el? || a. Az a jogügylet, amelyben a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat, hogy helyette és az ő nevében jogi ténykedést fejtsen ki. Ügyvédi meghatalmazás.
  • 2. Ennek eredménye: vmire feljogosító megbízás. Meghatalmazást ad vkinek. || a. Az erről szóló okirat. Átadja a meghatalmazást. A meghatalmazást az iratokhoz csatoltam. □ Siessünk, doktor úr – mondta, és eléje dobta … az orvosi látleletet s az ügyvédi meghatalmazást. (Kosztolányi Dezső)
  • meghatalmazási.