MEGFONTOLÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A megfontol igével kifejezett cselekvés, magatartás, lelki folyamat, az a cselekvés, hogy vmit megfontolnak, ill. ennek eredménye. Alapos, higgadt, hosszas, nyugodt megfontolás; a dolog, a döntés, a határozat megfontolása; megfontolást érdemlő körülmények; megfontolás tárgyává tesz vmit. Politikai és gazdasági megfontolások után megváltoztatták döntésüket. □ Időt adok még a megfontolásra: |
vagy halálra készülj
| Vagy hogy Demetriusnak nője léssz. (Arany JánosShakespeare-fordítás) [Az igazgató] több dolgot "megfontolás tárgyává tett." (Kosztolányi Dezső)
- 2. (ritka, régies) Az erre való készség, hajlam, képesség. □ Kevés tanuló olvasott annyit mint én
, kevésnek volt annyira érett megfontolása, mennyivel nekem, már csak koromnál fogva is, bírnom kellett. (Táncsics Mihály)
- megfontolási.