MEGHAGYÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a meghagy igével kifejezett cselekvés, ill. az a cselekvés, hogy meghagynak vmit.
- 1. Vminek, vkinek helyén hagyása, ottmaradásának, létezésének, működésének engedése. Szakállának meghagyása csaknem felismerhetetlenné tette. Állásában való meghagyása mellett új feladatot is kapott. || a. Vminek vmire szánása. A tyúk meghagyása kotlósnak. || b. (katonaság) <Háború idején> bizonyos foglalkozási ágakban a katonai szolgálat alól való ideiglenes felmentés.
- 2. Utasítás, rendelkezés. Fizetési meghagyás: bírói, hatósági felszólítás vmely összeg kifizetésére. Az volt a szülők meghagyása, hogy
Felsőbb meghagyásból v. meghagyásra tette. A főnök meghagyásának eleget tesz. □ Kap egy hivatalos meghagyást, hogy azonnal tegyen le
bírói kézbe tízezer font sterlinget [= angol fontot]. (Jókai Mór)
- meghagyási.