MEGGÁTOL tárgyas ige (kissé
választékos)
Meggátol vkit, vmit (vmiben): lehetetlenné teszi, hogy vki, ritk, vmi végbevigyen, megvalósítson, végrehajtson v. folytasson vmit, amit megkezdett, eltervezett, v. ami alkatából következik; megakadályoz.
Meggátolja célja elérésében, haladásában, növekedésében, szándékában. □ Azt vallotta, hogy a természet munkáját nem szabad meggátolni, csak arra kell törekedni, hogy
egészséges, helyes fejlődését biztosítsuk. (Kosztolányi Dezső)
- meggátolás; meggátolható; meggátoló; meggátolt; meggátoltat.