MEGFOGÓDZIK tárgyatlan ige megfogózik
Megfogódzik vmiben, vkiben v. (
népies)
vmibe, vkibe: vmely jól rögzített tárgyat v. szilárdan álló személyt erősen megfogva biztosítja egyensúlyát; fogódzkodni kezd vmibe, vkibe.
Megfogódzik a villamos fogantyújában. Hegymászás közben megfogódzott egy-egy ágban, bokorban. Fogóddzék meg bennem! □ Jól meg kellett fogódzni, a szekér rázott. (Móricz Zsigmond)
- megfogódzás; megfogódzó; megfogódzott.