Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGFOGAMZIK tárgyatlan ige
  • 1. (tudományos) <Női petesejt> megtermékenyül.
  • 2. <Beoltott v. átültetett növény> gyökeret ver, megered, kifakad, hajtást növel; megfogan. Megfogamzik az oltvány. □ Moha fogamzott meg a hasadékokban sárga, piros és zöld foltokkal terhelve. (Jókai Mór) Vagy a plánta nem jó, vagy a föld nem jó neki, nem fog megfogamzani … (Mikszáth Kálmán)
  • 3. <Védőoltás> a beoltott szervezetben a kívánt elváltozást, reakciót okozza; megfogan. Megfogamzik a himlőoltás.
  • 4. (átvitt értelemben, választékos) <Tanítás v. – hiedelem szerint – áldás, átok> hatni, beteljesedni kezd; megfogan. Megfogamzott rajta az átok. □ Az áldás megfogamzott. (Jókai Mór)
  • 5. (átvitt értelemben, választékos) <Gondolat, ötlet> vkinek a tudatában felvetődve, formát ölt; megfogan. Megfogamzik benne a bosszú, a gyilkosság gondolata; megfogamzik benne az elhatározás, a mű alapeszméje, a terv. □ Itt fogamzott meg bennem az eszme, hogy "Pazardi" című munkámat írjam. (Táncsics Mihály) Új ötlet fogamzott meg bennem. (Kosztolányi Dezső)
  • megfogamzás; megfogamzó; megfogamzott.