MEGFIZETHETETLEN [ë-e-e-e-e] melléknév -ül, (
régies) megfizethetlen [ë-e-e-e] (
túlzó)
- 1. Olyan drága <dolog>, hogy nem lehet megfizetni (1); nagyon, hallatlanul drága. Megfizethetetlen fuvardíj. Megfizethetetlen árakat kértek. □ Az antik ékszerek
pótolják a megfizethetetlen drágaköveket. (Krúdy Gyula)
- 2. (gyak. túlzó) Rendkívül becses, hasznos, jelentős, értékes. Megfizethetetlen szolgálatokat tett. || a. (ritka, túlzó) Nagyon derék, hasznos, nélkülözhetetlen, pótolhatatlan <személy>. □ Zsófi
megfizethetetlen, becsületes és ragaszkodó. (Móricz Zsigmond)
- 3. (ritka) Olyan <személy>, akit nem lehet megfizetni (2), megvesztegetni; nagyon becsületes. Megfizethetetlen ember.
- megfizethetetlenség.