Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGFESZÍTETT [ë-e-ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, (-ebb) [e, e]
  • 1. Feszesre (ki)húzott s ekképp rögzített, megmerevített <rugalmas tárgy, test>; kifeszített. Megfeszített izmok, kar; megfeszített kötél. □ Hallatszott felülről … Megfeszített lábak súlyos dobogása. (Arany János)
  • 2. (átvitt értelemben) A szokásosnál nagyobb erőkifejtéssel végbevitt, végzett <munka, tevékenység>. □ A szükségek nagy száma … megfeszített munkásságra ösztönöz. (Eötvös József) Megfeszített és mégis hiú erőlködések történtek kézre kerítésére. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Ilyen munkával kapcsolatos, ilyen tevékenységre ösztönző. Megfeszített igyekezet, szorgalom; megfeszített erővel: erejének a végsőkig való felhasználásával.
  • 3. (történettudomány) Olyan <személy>, akit keresztre húztak és fölszegeztek, akit megfeszítettek (3).
  • II. főnév -et [e] (vallásügy) A megfeszített: Krisztus, akit a Biblia szerint keresztre feszítettek.