Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGFEGYELMEZ tárgyas ige
  • 1. <Fegyelmezetlen személyt, ilyenekből álló csoportot> hathatósan fegyelemre, engedelmességre szorít. A fiatal tanár csakhamar megfegyelmezte a zajongó osztályt. A gyermeket nem árt megfegyelmezni, mert hajlamos a lustaságra. A szétzüllött csapatokat előbb meg kellett fegyelmezni. □ Valósággal megfegyelmezte … ez az emlék, ez a nem sikerült, ez a befejezetlen regény. (Ady Endre) || a. (kissé választékos) Megfenyít (1). Régente az iskolában gyakran úgy fegyelmezték meg a gyerekeket, hogy kék foltok maradtak a testükön.
  • 2. (átvitt értelemben) <Gondolkodást, gondolatokat> logikus mederbe szorít, rendbe szed. Megfegyelmezte csapongó gondolatait.
  • megfegyelmezés; megfegyelmezett; megfegyelmezhető; megfegyelmező; megfegyelmeztet.