Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGESKET [g-e] tárgyas ige
  • 1. Arra késztet v. kényszerít vkit, hogy megesküdjék vmire. Megeskette cinkosát, hogy nem árulja el.
  • 2. (ritka) <Házasulókat> egyházi szertartással összead (3). □ Minket balkézre eskettek meg. (Jókai Mór) Na hát papom … maga fog megesketni az aranylakodalmon is Sátor Sárikával. (Móricz Zsigmond)
  • megesketés; megesketett; megeskethető; megeskető.