Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGÉRIK [g-é] tárgyatlan ige
  • 1. <Növényi termés> teljes kifejlődését eléri. Megérett a búza. Még nem érett meg a szőlő. □ Uccu bizony, megérett a meggy. (népköltés) Az Aesopus rókája … el nem érhetvén a szőlőt, azt mondotta: nem ért még meg. (Mikes Kelemen) Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik. (Radnóti Miklós) || a. (átvitt értelemben) □ És azután, utóvégre, Észrevétlenül, megérve Lehullani önmagától, A kiszáradt életfáról … (Vajda János)
  • 2. (átvitt értelemben) <Kelés> annyira kifejlődik, hogy már kis érintésre kifakad. Ha megérett a kelés, felvágjuk.
  • 3. <Személy, közösség> testi v. szellemi fejlettségének olyan fokára jut, hogy alkalmassá válik vmire. Megérik vmire. Ez a leány már megérett a férjhezmenésre. A nép már megérett a szabadságra. || a. (átvitt értelemben) <Helyzet, körülmény, tényállás> olyan mértékben kialakul, annyira kifejlődik, hogy alkalmassá válik vmire. A helyzet megérett a cselekvésre. □ Hadunk fölös, s ügyünk megért. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Abban a pillanatban, mikor megérett a helyzet, döntött. Kilépett a parasztéletből …, vállalkozó lett. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben, rosszalló) Megérik vmire: <személy, közösség, dolog> magatartásában, minőségében oly mértékig megromlik, hogy megérdemel vmely rá nézve kedvezőtlen elbánást v. sorsot. Ez a tisztviselő megérett a nyugdíjazásra.
  • megérés; megérett; megérő; megért.