Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami megenged (1, 2, 3, 6) vmit. A dohányzást az iskolában meg nem engedő tanár; a magának semmiféle lazaságot meg nem engedő férfi; a csapot megengedő gyerek.
2. (régies) Megbocsátó, elnéző. □ [A bizalmasság] megengedő és résztvevő mindannyiszor, mikor a gyengébb félnek arra szüksége van. (Vas Gereben)
3. (nyelvtudomány) Megengedő mellékmondat: olyan okot, feltételt, lehetőséget tartalmazó mellékmondat, amelynek megléte ellenére a várt okozat helyett annak ellenkezője következik be (pl. Megtette, bár nehezére esett). || a. (nyelvtudomány) Megengedő kötőszó: az ily mellékmondatok kötőszava (pl. bár, ámbár, noha, holott, jóllehet, ha is).