MEGÍGÉR [g-í] tárgyas ige (rendsz. névmási tárggyal v. tárgyi mellékmondattal)
Egy alkalommal erősen, határozottan ígér vmit; úgy ígér vmit, hogy teljesítésére számítani lehet.
Megígéri, hogy
megígérem, hogy ezentúl nem teszem. Ezt megígérhetem. Nehezen bár, de végül megígérte. □ Úgy adott át egy példányt
, ha szentül megígérem, hogy nem adom oda elolvasni senkinek. (Mikszáth Kálmán)
- megígérés; megígérget; megígérhető; megígérő; megígért; megígértet.