Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGÉGET [g-é] tárgyas ige
  • 1. <Személyt, dolgot> tűzzel megsemmisít, elhamvaszt. Máglyán égették meg az eretnekeket. Megégették az indexre tett könyveket. □ Nem hallottátok Dózsa György hírét? | Izzó vas trónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg. (Petőfi Sándor) Kis öreg boszorkány volt, akit jobb időkben … megégettek volna. (Móricz Zsigmond)
  • 2. <Ételt> a kelleténél tovább sütve, hevítve, az élvezhetetlenségig éget. Megégette a húst, a rántást.
  • 3. <Égő, tüzes v. forró tárggyal> megpörköl (2) vmit. A vasalóval megégette a ruhát.
  • 4. Megéget vmit: <személy> a maga testén v. vmely testrészén égő, tüzes v. forró tárggyal égési sérülést okoz. Megégeti magát. Megégette a kezét. || a. <Égő, tüzes v. forró tárgy vmely testrészt> megpörkölve, rajta égési sebet, sérülést okoz. A forró kása megégette a száját.
  • 5. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Megéget vkit: <nagy szenvedély> mély nyomokat, fájó emlékeket hagy vkiben. Korán megégette a szerelem.
  • Szólás(ok): ld. száj.
  • megégetés; megégetett; megégethető; megégető; megégetett.