Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGDÜHÖDIK tárgyatlan ige (kissé választékos)
  • 1. <Ember> hirtelen rendkívül erős indulatba jön, rendkívüli dühre gerjed; megdühösödik. Erre a sértésre megdühödött. □ Ki megdühödt, az néma és siket, Csak karja s gyilka van, mely ölni kész. (Vörösmarty Mihály) || a. <Állat> ingerlésre felbőszül. A bika a piros posztótól megdühödött.
  • 2. (tájszó, régies) <Állat, főleg kutya> veszettséget kap; megvész. || a. (átvitt értelemben) □ Ha kutyák vagytok, hűséges kutyái a ti uraitoknak – nincs-e egy köztetek, aki megdühödjön, s megmarjon mindnyájatokat, hogy veszetten forduljatok ellenök. (Jókai Mór)
  • megdühödés; megdühödő; megdühödött.