MEGDÜHÖSÖDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
- 1. <Ember> dühös lesz, nagyon mérgessé, haragossá válik. Megdühösödik vmiért, vkire, vmire. Erre a kijelentésre igen megdühösödött. Az ugratásért egyszerre megdühösödött. || a. <Állat> ingerlés miatt v. más okból dühös lesz. A ló, a szamár megdühösödik az ütéstől. A bika megdühösödik a vörös posztótól.
- 2. (ritka, tájszó) <Állat, főleg kutya> veszettséget kap; megdühödik. A kutya megdühösödött, és több embert megmart.
- megdühösödés; megdühösödő; megdühösödött.